PIAC ÉS PROFIT

Belföld

Érdekességek: ilyen volt a parlament elmúlt négy éve

Ez elmúlt négy év alatt ötpártiból négypátivá vált a parlament, azzal, hogy tavaly májusban a kilépések miatt megszűnt az MDF-frakció. Így az induló egyről a ciklus végére 15-re nőtt a függetlenek száma a törvényhozásban. "Menet közben" eggyel több lett az ellenzéki frakciók száma: az SZDSZ  2008. májusában kilépett a koalícióból. A parlamenti többség jelentősen megfogyatkozott négy év alatt, 2006-ban még két frakcióval 210 képviselője volt a kormányoldalnak, majd ez egy frakcióra és 188 főre fogyott, ami nem elég a szavazattöbbség önálló biztosításához.

Személyi változások

A parlament "kezdőcsapatához" képest 22 új képviselő került be a Házba. Közülük is voltak olyanok, akik idő előtt mondtak le különféle okok miatt. Pálinkás József (Fidesz) helyére például - aki a Magyar Tudományos Akadémia elnöki posztjára cserélte a képviselőséget - Arnóth Sándor került a parlamentbe, aki azonban egy szerencsétlen bekiabálás miatt fél év múlva lemondott mandátumáról.

Tóth Bertalan (MSZP) a listás helyét Tasnádi Péternek adta, miután a politikust - a tartósan beteg Toller László helyett - Pécs polgármesterének választották. Tasnádi azonban még a ciklus vége előtt súlyos betegségben elhunyt, helyére Kőhegyi István került. Ebben a parlamenti ciklusban hét képviselő halt meg, ketten - Horn Gyula és Toller László - tartósan betegek.

"Mozgalmas" ciklusa volt Lengyel Zoltánnak, aki fideszesként kezdett, majd a függetlenek közé kellett ülnie egy magánéleti botrány miatt. Innen az MDF-frakcióba igazolt, amely végül megszűnt, az ismét független képviselő végül lemondott a mentelmi jogáról és végül a mandátumáról is egy büntetőügy miatt. A négy év alatt egyébként 88 kezdeményezés érkezett mentelmi jog felfüggesztésére, ebből 4 alkalommal adták ki a képviselőt.

A képviselői mozgások alakították a frakciókat is: a Fidesz-nek, az MSZP-nek és az SZDSZ-nek is kettővel kevesebb tagja van, mint az induláskor.    

Visszafogott pártvezérek

Először fordult elő a demokratikus parlament történetében, hogy olyan politikusok szólalhattak fel a plenáris ülésen - a 2010-es költségvetés általános vitájában - akik nem országgyűlési képviselők és pártjuk nem parlamenti párt. Morvai Krisztina a Jobbik, Bokros Lajos - a frakcióval már nem rendelkező - MDF nevében, mint uniós képviselők szóltak hozzá a vitához.

Az elmúlt négy évben, ami a felszólalásokat illeti, a legaktívabb képviselőnek az MDF-esből függetlenné váló Pettkó András számít, ő az abszolút "csúcstartó": legtöbbször, 550-szer kért szót, megszólalásainak időtartama több mint 32 órát tett ki.

Lendvai Ildikó, az MSZP jelenlegi elnöke a lista 205. helyezettje, 37 felszólalása közel 7 órás volt. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az "aktivitási listán" a 323. helyen áll, a 12 - közte több kétperces - felszólalása összesen közel 2 órát tett ki.

Egyáltalán nem szólalt meg a plénum előtt a szocialista Steiner Pál, aki ki is töltötte a négy évet, ellentétben a szót szintén egyszer sem kért MSZP-s Tóth Bertalannal és Hunvald Györggyel; előbbi 2007. februárjában mondott le mandátumáról, utóbbi pedig 2006. szeptemberében.

Amikor saját magukról szavaztak

A képviselők az elmúlt négy évben háromszor is módosították nagy léptékben a saját tiszteletdíjukról, költségtérítésükről és kedvezményeikről szóló törvényt széleskörű egyetértéssel. Mindjárt a ciklus elején, 2006. májusában a "költségtakarékosság jegyében" csökkentették a tisztségviselői juttatásokat és egyszerűsítették a bizottsági rendszert, kimondták, hogy a képviselők nem utazhatnak ingyen közforgalmú tömegközlekedési eszközökön. (Ma egy képviselőnek egyébként 231.900 forint az alapdíja: a díj a mindenkori köztisztviselői alapilletmény hatszorosa, ez 2006-ban 220.800 forint, majd 2008. január elsejével emelkedett a mai szintre, akkor ugyanis emelkedett a köztisztviselői illetményalap.)

A képviselők másodszori nekifutásra - a Seres Mária féle népszavazás megelőzése érdekében - tavaly alkották meg azt a szabályt, amely szerint 2010. január 1-től az országgyűlési képviselők javadalmazása adóköteles, és megszűnt a képviselői költségtérítés. A jogszabály kimondta: az alapdíj és a bizottsági vagy országgyűlési tisztségért járó pótdíj mellett jövedelemnek minősül a választókerületi pótlék és a lakhatási támogatás is, amelyekből számlák alapján írhatók le a költségek.

A szabályok szerint, ha egy képviselő egyetlen számlát sem nyújt be, akkor teljes jövedelme adóköteles. Minden egyes képviselő saját maga dönthet úgy - mint a vállalkozók -, hogy nem gyűjt számlákat (ebben az esetben a bevételének 10  százalékát tekinti költségnek), vagy nyilatkozik év elején, hogy számlákat gyűjt, és becslést készít arról, hogy bevételének hány százalékát tudja elszámolni az év folyamán.

Népszerű lett a név szerinti szavazás

Ősszel úgy korrigálták a nyáron elfogadott törvényt, hogy rögzítették: a bizottsági  alelnöki szinten befagyasztják a választókerületi pótlékot. Ez utóbbi módosítást név szerinti szavazással fogadták el, és így közel tíz esetben kezdeményezték a ciklusban ilyen "típusú" voksolást - főként az ellenzék kérésére. A képviselők névsorban haladva egyenként közölték többek között, hogy milyen szavazatot adtak le az úgynevezett kórháztörvényről 2006. decemberében. Háromszor is szavaztak ezzel a módszerrel az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényről, amelyet végül nagyrészt visszavontak. Név szerint szavaztak a 13. havi nyugdíj megszüntetéséről és legutóbb a párt- és kampányfinanszírozásról is.