PIAC ÉS PROFIT

Gazdaság

2004-es szinten a GDP

A szezonális és naptári hatás kiszűrésével 5,3 százalékkal csökkent bruttó hazai termék volumene a negyedik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kiigazítatlan év/éves adatok alapján a gazdasági teljesítmény ötödik negyedéve csökken az előző év azonos időszakához viszonyítva, de a csökkenés üteme 2009. harmadik negyedéve óta mérséklődik.

A szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest 0,4 százalékkal mérséklődött tavaly az utolsó három hónapban s ezzel sorozatban a hetedik negyedéve mutatja a gazdaság hanyatlását.

A KSH adatai szerint tavaly a GDP értéke folyó áron 26.095 milliárd forint, egy főre vetítve 2 millió 604 ezer forint volt.  Összehasonlító árakon számolt adatokból ítélve a 2004-es szintre esett vissza tavaly a magyarországi GDP, a bruttó hazai termék 2004 negyedik negyedében volt utoljára kisebb mint a múlt év végén és az éves  GDP sem volt 2004 óta kisebb.  Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió gazdasága 2009 negyedik negyedévében a magyar gazdaságnál kisebb mértékben, 2,3 százalékkal esett vissza.

Segített az export növekedése

A lakossági fogyasztás 6,7, és a bruttó felhalmozás 30,3 százalékos visszaesése miatt a GDP belföldi felhasználása 11,5 százalékkal csökkent tavaly és a GDP ennél mérsékeltebb visszaesése a nettó export javulásának köszönhető, minthogy az áruk és szolgáltatások exportja csak 9,1 százalékkal csökkent az import 15,4  százalékos zsugorodásához képest. A felhalmozás visszaesésében jelentős szerepet játszott a készletek második és harmadik negyedévi leépítése, és a beruházások  (bruttó állóeszköz felhalmozás) viszonylag mérsékelten 6,5 százalékkal csökkentek.  

A negyedik negyedévi adatok az export 3,1 százalékos növekedését mutatják az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg az import csökkenése is 2 százalékosra lassult. Az  éves mértéknél mérsékeltebb a lakossági fogyasztás 5,7 százalékos és különösen a bruttó felhalmozás 17,9 százalékos csökkenése, ami viszont szintén a készletváltozás hatásának tudható be - lényegesebb növekedés csupán a nagykereskedelmi készleteknél, ezen belül a földgáz készleteknél történt -,
mert a beruházások visszaesése a negyedik negyedévben némileg gyorsult. Az iparban előállított hozzáadott érték 15,9 százalékkal maradt el az előző évitől, ezen belül a negyedik negyedévben 7,4 százalékosra lassult az előző negyedévi 15,6 százalékos visszaesés. Az építőipar teljesítménye 3,  a szolgáltatásoké 2,3 százalékkal maradt el a 2008-as szinttől, míg a mezőgazdaság az előző évi 50 százalékot meghaladó növekedés után 17,5 százalékkal esett vissza.

Mezőgazdaság -15,5%, ipar -7,4%

A negyedik negyedévben az árutermelő ágazatok - mezőgazdaság, ipar és építőipar - hozzáadott értéke 7,9 százalékkal csökkent, ami a GDP 4 százalékos visszaeséséhez -2,2 százalékponttal járult hozzá. Ezen belül a mezőgazdaság teljesítménye - az elmúlt év kiugróan magas, 50 százalékot meghaladó, növekedése után - 15,5 százalékkal, az ipar hozzáadott értéke pedig a korábbi negyedévek tendenciáihoz képest mérsékeltebben, 7,4 százalékkal csökkent, elsősorban az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkezett kisebb mértékű, 7,2 százalékos visszaesés következtében. Az építőipar hozzáadott értéke 5,5 százalékos mérséklődést mutat.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke a nemzetgazdaság átlagnál kisebb mértékben (-1,7 százalék) esett vissza, amely 0,9 százalékpontos csökkenést magyaráz a GDP 4 százalékos visszaeséséből a múlt év negyedik negyedében. Jelentős, bár a korábbinál mérsékeltebb, 7,5 százalékos teljesítménycsökkenést mutatott a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, a belső kereslet, azaz a háztartások fogyasztási kiadásainak  visszaesésével összhangban.A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye az előző negyedéveknél nagyobb mértékben 1,6 százalékkal mérséklődött. Ezt elsősorban az államháztartásból finanszírozott egészségügyi ellátás visszaesése okozta, ugyanakkor a közigazgatásban továbbra is megjelenő közmunka programban foglalkoztatottak létszámának bővülése mérsékelte a csökkenés ütemét.

Jóval kevesebbet költenek a háztartások

A GDP felhasználási oldalán a háztartások végső fogyasztása 5,7 százalékkal csökkent 2009. negyedik negyedévében, ezzel 3,6 százalékponttal járult hozzá a GDP visszaeséséhez. A háztartások fogyasztási kiadása továbbra is jelentősebb mértékben, 6,5 százalékkal esett vissza, ami a kiskereskedelmi forgalom nagy mértékű csökkenésében is megmutatkozott.

A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke is csökkent 2,9 százalékkal. A közösségi fogyasztás 4,9 százalékkal nőtt, egyrészt az alacsony bázis, másrészt a közmunka programban foglalkoztatottak létszámának bővülése következtében. Így a közösségi fogyasztás a GDP csökkenését 0,5 százalékponttal mérsékelte. A végső fogyasztás 4,2 százalékkal csökkent az utolsó negyedévben, a belföldi felhasználás pedig 8 százalékkal esett vissza.

Az előző negyedévhez mért negyedik negyedéves 0,4 százalékos GDP-csökkenésből a mezőgazdaság 3,2 százalék, az ipar 0,3 százalékos, az építőipar pedig 1,5 százalékos mérséklődést mutatott, míg a szolgáltatások összességében 0,4 százalékkal estek vissza. A háztartások fogyasztási kiadása 1,1 százalékkal csökkent, a kormányzattól származó természetbeni juttatások pedig 1,4 százalékkal zsugorodtak. A közösségi fogyasztás 1,4 százalékkal nőtt, a végső fogyasztás 0,4 százalékkal csökkent. Az export 3,4 százalékos, míg az import 4,4 százalékos emelkedést mutatott.