PIAC ÉS PROFIT

CSR

Felhívás a felelős, etikus magatartásra

Az emberiség létezésére veszélyt jelentő folyamatok zajlanak természeti környezetünkben. Az ökológiai folyamatok egyensúlyának megbomlása, az éghajlat egyértelműen negatív változása mellett a gazdasági és pénzügyi világrendszer megroppanása és bizonytalan jövője is erőteljes figyelmeztető jel arra vonatkozóan, hogy a társadalmi és gazdasági konszenzuson alapuló, az emberiség által közösen kialakított élet- és gondolkodásmód, fejlődési, növekedési szemlélet nem fenntartható világot eredményezett. A fenntarthatatlanság a javak mérhetetlenül igazságtalan elosztásában és az emberek esélykülönbségeiben, a lemaradók számának növekedésében is fellelhető, ami nemzetközi feszültséggel fenyeget.

Elkövetkezett az idő, amikor már nem mutogathatunk senkire, nem bújhatunk a fejlődés, a nyereségtermelés, a profitnövelés eddig megkérdőjelezhetetlen törvényei mögé, mert ha így folytatjuk tovább, belátható időn belül nem lesz kinek és miből folytatnunk az üzleti gyakorlatunkat.

A gazdasági szektor szereplői jelentős vagyonnal és tevékenységükön keresztül hatalmas, döntő befolyással rendelkeznek a társadalmi, gazdasági és ökológiai folyamatok irányát, az emberiség jövőjét eldöntendő kérdésekben. Kulcsszerepük van abban, hogy a veszélyes tendenciák megálljanak, és a fenntarthatóság irányába haladjon a Föld és az ember együttes létezése. Ezt a kulcsszerepet egyre több gazdasági szereplőnek kell tudatosítania, és aszerint cselekednie.

Ebben áll a gazdasági szektor szereplőinek felelőssége.

Tudatos jelenlétük és cselekvésük elengedhetetlenül fontos a krízis megállításához és a változás megvalósításához.

Változás szükséges: a fenntarthatatlan rendszerek káoszba omlása helyett elmozdulás a fenntarthatóság felé.

Első lépésként tudatosítanunk kell, hogy nem elég a lelkiismeretünket megnyugtató, látszat-lépéseket tennünk, jót cselekednünk mellékesen, miközben a tulajdonosi profitérdekek szolgálatára és a piaci verseny mindenek feletti törvényére hivatkozva ugyanúgy cselekszünk, mint eddig. Nem elég kötelességszerűen eleget tennünk a környezetvédelmi, energiafogyasztási elvárásoknak. Nem elég csak a közvetlenül és közvetetten nekünk dolgozó emberek jólétének, munkaképességük javításának érdekében fenntartott szociális, jóléti, támogatási, adományozási gyakorlatot fenntartani.

Ennél több kell.

A felelős gazdaság, a felelős profit, az etikus üzleti magatartás ennél többet is tud tenni anélkül, hogy áldozatot hozna, saját léte ellen dolgozna.

1. A fejlődés, a növekedés fogalmának új értelmezését kell megkeresnünk és megtalálnunk a társadalmilag és ökológiailag felelős gyakorlat kialakításában. Ennek érdekében át kellene értékelnünk tevékenységünk hasznosságának fogalmát. (Hasznos tevékenységet végzünk, ha a hasznosságot saját üzleti hasznunkon túl, szélesebb értelemben kiterjesztjük más emberekre, közösségekre, társadalomra, élőrendszerekre, biológiai ökoszisztémára, emberek életminőségének javítására.)
2. Az egyre fogyó és a klímát pusztító energiapazarlást fokozatosan, gyors ütemű fejlesztéssel be kell fejeznünk. Az ökoszisztémára (természetre, emberre, élővilágra) ártalmas tevékenységet átalakíthatjuk hasznossá, azt támogatóvá.
3. A rendelkezésünkre álló társadalmi szerepkört, kapcsolati hatórendszert felhasználhatjuk annak érdekében, hogy a politikai, gazdasági, tudományos és a többi üzleti döntéshozó, valamint a civil társadalom gondolkodásmódja, cselekedetei is megváltozzanak, s a tudatos, felelős létezés kiterjesztődjön minél szélesebb rétegekre.
4. A fenntarthatóság szolgálatába a vállalati célrendszer módosításával tudunk a legeredményesebben állni.
5. Meg lehet és meg is tudjuk valósítani az üzlet és a fenntartható fejlődés közös érdekrendszer alá helyezését.
6. Érdekeinkkel is harmonizál, hogy az ökoszisztéma fennmaradásával harmóniában levő fogyasztás teret nyerjen.
7. Siettethetjük a tudatos, érték vezérelte fogyasztás tömegessé, általánossá válását termékeink, szolgáltatásaink fenntarthatóvá tételével. Tudjuk, hogy ez a szemlélet még piaci előnyöket is hoz hosszú távon.
8. Saját fejlesztéseink, működésünk, fogyasztásunk, költéseink fókuszába is a természet értékeinek megőrzését, a klíma megvédését, a másik ember tiszteletét, az együttműködés, az egyenlőtlenségek csökkentését állítjuk.

Budapest, 2009. december 1.